top of page
  • Writer's pictureVendégszerző

Csáth-mesék karácsonyra

Mesék, amelyek »még rosszabbul« végződnek… – újdonságok a Csáth-kutatásban címmel rendezték meg a veszprémi Sziveri János Intézet Manuscriptum sorozatának év végi alkalmát. Az est apropóját egy friss megjelenésű Csáth-kiadvány adta, melyet Szajbély Mihály irodalomtörténész, a Szegedi Tudományegyetem professor emeritusa, és Arany Zsuzsanna irodalomtörténész, a Pannon Egyetem docense és a Sziveri Intézet vezetője mutattak be” – indul az Irodalmi Jelen beszámolója a 2023/őszi szemeszter legutolsó eseményéről. Marton Angéla cikkét az alábbiakban másodközlésben hozzuk.



Az esten könnyed hangulatban szó esett a Sziveri Intézetben folyó kutatások eredményeiről, egy könyvkiadás állomásairól, személyes anekdotákként a kéziratrendezések folyamatáról, és két novellatöredéket is meghallgathattunk, amit eddig még nem olvashatott-hallhatott a közönség.


Szajbély Mihály irodalomtörténész már egy korábbi Sziveri-esten is tartott vendégelőadást az életrajz műfajáról. Ezúttal az új kiadásban napvilágot látott Csáth-novelláskötetet mutatta be, beavatva a jelenlévőket abba a munkafolyamatba, amely a kézirathalmaztól a megjelent változatig tart. Csáth Géza összegyűjtött novelláinak harmadik javított, bővített kiadása jelent meg idén a Magvető Kiadónak köszönhetően Mesék, amelyek rosszul végződnek címmel. A szöveggondozás és a hozzáadott jegyzetek Molnár Eszter Edina és Szajbély Mihály munkája, a Pannon Egyetem Könyvtár és Tudásközpont Muzeális Különgyűjteményében őrzött, s a kötetbe került novellatöredékeket Arany Zsuzsanna gondozta.



Az első kiadás 1994-ben jelent meg, kalandos úton. Szajbély Mihály a nyomtatásban már megjelent műveket korabeli folyóiratokból gyűjtötte össze, illetve kéziratokból is dolgozott, melyeket Illés Endre és Dévavári Zoltán adott közre. A gondos kutatómunka után a novellaéletmű duplájára növekedett a korábbiakhoz képest, és a Magvető Kiadó vállalkozott a kiadásra. Szajbély Mihály 1988-ban adta át a kiadónak, ’94-ben adták ki először, és 2006-ban másodszor. A harmadik, úgynevezett „népszerű kiadás” már bővült 21 hosszabb-rövidebb novellatöredékkel, amelyek eddig még nem jelentek meg. Pontos jegyzetapparátus is segíti az olvasót, ahol a szerkesztők megadják a novellák első és későbbi megjelenési helyeit, illetve más szövegváltozatait is.


A kötet első szakaszában a Csáth Géza életében megjelent novellák olvashatók, megtartva az eredeti kötetkompozíciókat; a következő nagy fejezet a még Csáth életében, lapokban, folyóiratokban megjelent novellákat tartalmazza, szigorúan időrendben; utóbbi egészült ki azzal a 21 novellát és töredéket tartalmazó fejezettel, amely magán- és közgyűjtemények kézirataiból előkerült szövegeket közöl.


Két nagy forrása van a közgyűjteményekbe került kéziratoknak: Csáth Géza lánya, Brenner-Csáth Olga az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárába adta be édesapja munkáit; illetve a másik fő forrás Dévavári Zoltán szabadkai magángyűjteménye. A gyűjtő 30 éven át őrzött kéziratgyűjteményét annak özvegye ajánlotta fel később a Petőfi Irodalmi Múzeumnak. Utóbbi forrás nem volt egyszerűen kutatható, hiszen Dévavári Zoltán a Csáth- és Kosztolányi-kéziratok mellett az egész vajdasági magyar irodalmat gyűjtötte, s abban a – nem túlzás, de – lakásnyi anyagmennyiségben akaratlanul is el tudtak keveredni a dokumentumok.



Szajbély Mihály az esten két – a közönség számára új – novellatöredéket olvasott fel, mögötte kivetítőn láthattuk a kézirattöredékek képeit. A Bosszú című novella a Kosztolányi Dezső–Lányi Hedvig-szerelem genezisét és kimenetét dolgozza fel. Filológiai érdekesség, hogy a művet Csáth Géza öccse, Brenner Dezső fejezte be, ami a stíluson és a kézíráson is érződik, látható. A dokumentum a Pannon Egyetem tulajdonát képezi.


A Három csomó női levél című novellatöredék címét Szajbély Mihályék adták, mivel a novellának nem csupán a vége, de az első lapja is hiányzik. Kár, mivel nagyon is érdekfeszítő és jó stílusú írást hallhattunk, és kíváncsian vártuk volna a történet végkimenetelét. Bízunk benne, a hiányzó oldalak lappanganak még valahol, s egyszer előkerülnek.

Ezután Arany Zsuzsanna beszélt az idén elkészült katalógusról, mely a Csáth Géza hagyatéka. A Sziveri János Intézet – Közép- és Kelet-Európai Irodalmi és Társadalomtudományi Kutatóközpont szakmai felügyelete alatt lévő, és a Pannon Egyetem Könyvtár és Tudásközpont Muzeális Különgyűjteményében őrzött kéziratok katalógusa 1. címet viseli. Ebből kiderül, hogy sorozatról van szó. A tipográfiai munkák még folyamatban vannak, a kötet jövőre lesz végleges formában olvasható online, illetve nyomtatásban is. Szerkesztette és a bevezetőt írta Arany Zsuzsanna, lektorálta Szajbély Mihály.



S hogy még miket rejt a Pannon Egyetemen gondozott kéziratgyűjtemény? Például Rilke eredeti levelét Kosztolányinak címezve; Csáth Géza változatos hangnemű írásait, műfajonként csoportosítva: fellelhető szépirodalom, drámafordítások németül gépiratban, orvosi-pszichiátriai tárgyú szövegek töredékcikkei, publikálatlan zenekritikák…


Szöveg: Marton Angéla

Fotók: Szabó László

Recent Posts

See All

Comments


bottom of page